Oroszország kénytelen lesz intézkedéseket hozni saját gazdaságának, piacának a védelmére, ha aláírják Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási szerződést - jelentette ki pénteken Vlagyimir Putyin Deauville-ben, nem zárva ki ugyanakkor annak a lehetőségét sem, hogy Oroszország esetleg humanitárius segélyt nyújt Délkelet-Ukrajna számára.
Ha nem sikerül elérni, hogy Oroszország is hozzájáruljon a feszültség csökkentéséhez és a destabilizáció mérsékléséhez Kelet-Ukrajnában, akkor a szankciók harmadik körének, a mélyreható, az orosz gazdaságot széles körben érintő büntetőintézkedéseknek a bevezetését is meg kell fontolni - közölte Angela Merkel német kancellár a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő csoport, a G7 vezetőinek munkavacsoráját követően szerdán Brüsszelben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét azt hangoztatta pénteken, hogy az ukrán hatóságoknak véget kell vetniük "vérontásnak", és párbeszédet kell kezdeniük az oroszbarát szeparatistákkal.
Az ukrán elnökválasztás eredményének elismerését mind a mai napig lebegteti Oroszország.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ez alkalommal a Szentpétervári Gazdasági Fórumot választotta, hogy ismét kritikával illesse a Nyugatot, és bejelentse az eurázsiai unióra szóló terveit. Elmondása szerint a nyugati szankciókkal az azokat kezdeményező országok járnak majd rosszul.
Az orosz elnök hétfőn arra utasította Szergej Sojgu védelmi minisztert, hogy vezényelje vissza állandó körleteikbe az Ukrajnával szomszédos megyékben állomásozó orosz csapatokat. Közben a NATO ismét arról tájékoztatott, hogy semmiféle csapatmozgást nem lát. Az orosz külügyminiszter Szolovákiában járva kijelentette: nincs ellenvetésük azzal kapcsolatban, hogy az ukránok a szlovákok felől kapjanak "visszafordított" gázt.
Azzal, hogy a kelet-ukrajnai nagyvárosokban vasárnap megtartják a felkelõk által szorgalmazott függetlenségi népszavazásokat, egyre közelebb jutunk ahhoz, hogy Ukrajna területi integritásának további megbomlásáról beszélhessünk. Az orosz-ukrán határnál történt tegnap éjszakai erõszakos cselekmények után ma a második világháborús szovjet gyõzelemre emlékezõ rendezvényeket tartanak és feszült légkörben zajlik a felkészülés a vasárnapi eseményekre. Friss felmérések szerint erõsen kétséges, hogy a népszavazások orosz szempontból sikerre vezetnek-e. Mindezzel párhuzamosan folytatódik az üzengetés a nyugati és orosz diplomáciai vezetõk között az oroszok felelõsségérõl az ukrán események hátterében. Egyelõre nem tisztázott, hogy az újabb genfi csúcstalálkozóra sor kerül-e és ha igen, akkor a tárgyalásokra meghívják-e a kelet-ukrajnai szeparatisták vezetõit. A Nyugat és Kijev szerint az a legfontosabb, hogy a május 25-i ukrán elnökválasztás rendben lezajlódjon.
Az orosz elnök által tegnap tett engedmények piaci hangulatot javító és forintot erõsítõ hatása ma is kitartott, és erre "rátett még egy lapáttal" az EKB felől várható további lazító lépés. Ezt ma délután Mario Draghi jegybankelnök jelezte, ami az egyébként is jó formában lévő forintot újabb 3,5 hónapos csúcsra repítette a főbb devizákkal szemben. Nem a forint volt azonban a legjobb formában a régiós devizák közül, hanem a dél-afrikai rand és a török líra, igaz azok kamattartalma sokkal magasabb. Az is lényeges, hogy ma 4 éves mélypontra bukott a magyar állam csődkockázati valószínûségét jelzõ fontos mutatószám.
Az orosz-ukrán feszültség enyhítésére tett tegnapi mindkét putyini engedmény falsnak bizonyult mára, de ez csütörtök kora délutánig nem különösebben zavarta a nemzetközi piacokat. Kiderült egyrészt, hogy a NATO szerint az oroszok egyáltalán nem vonták vissza csapataikat az ukrán határtól, illetve az is eldõlt, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok – látszólag önjáróan – mégis megtartják a most vasárnapra tervezett népszavazásokat Donyeckben, Luhanszkban és valószínûleg Szlovjanszkban is. Közben orosz állítás szerint jelentõs haderõt kezdtek telepíteni az ukránok a saját keleti határaikhoz. A következõ napok (is) rendkívül feszültek lehetnek, hiszen holnap lesz a második világháború lezárásának évfordulója sok megemlékezéssel, ami provokációkra adhat okot, másrészt vasárnap a szakadárok által szorgalmazott népszavazásokat is megrendezik.
Magyarország gazdaságpolitikájáról is szó esett hétfő délután a CNBC gazdasági tévécsatorna műsorában. Élőben jelentkezett be Párizsból a műsorvezető, akinek a kérdéseire Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszolt. Visszautasította azokat a véleményeket, miszerint a magyar gazdaságpolitika a putyini politikához hasonlítana.
Nincs szükség orosz válaszlépésekre, de az Egyesült Államok és az Európai Unió büntetõintézkedéseinek következményei lehetnek a nyugati cégek részvételére az orosz energetikai projektekben - jelezte Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban kirótt nyugati szankciók kapcsán. Közben az ideiglenes ukrán államfõ elismerte, hogy a kormány nem ura a donyecki helyzetnek, illetve bejelentette, hogy teljes készültségbe helyezték az ukrán hadsereget.
Az európai energiaunió megteremtéséről és az orosz gázmonopólium megtörésének szükségességéről ír a Financial Times európai kiadásának keddi számában Donald Tusk lengyel miniszterelnök. E közben Ed Davey brit energiaügyi miniszter a The Times-nak úgy nyilatkozott, hogy Oroszországot meg kell akadályozni abban, hogy hatalmas energiahordozó-készleteinek felhasználásával "túszul ejtse" a világot.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelek szerint nem veszi komolyan a nyugati szankciófenyegetéseket, Ukrajnával kapcsolatos taktikája azonban súlyos kockázatokkal jár - állapította meg a Királyi Külügyi Intézet - londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House - orosz és eurázsiai kutatási programjának vezetője.
Folyamatosan érkeznek a hírek az orosz-ukrán gázhelyzetről. A Kreml már egy-két "gáztöltényt" ki is lőtt Ukrajnára, de a jelek szerint hamarosan a "gázágyú" is elsülhet. A héten már Putyin arra figyelmeztetett, hogy leállhatnak a nyugati szállítások. Ukrajna több mint 2 milliárd dolláros gázszámlával tartozik Oroszországnak. Moszkvának vagy kezd elfogyni a türelme, vagy politikai hasznot remél a gázfegyver bevetésétől.
Nem fogadtak el újabb gazdasági büntetõintézkedéseket Oroszország ellen a világ vezető ipari országait tömörítő G7 csoport tagjai csütörtöki washingtoni tanácskozásukon, de a szankciók újabb körének lehetőségére figyelmeztették Moszkvát. Közben Putyin fenyegető levelet írt, amelyben az európai gázszállításokban bekövetkező esetleges zavarokra hívta fel a figyelmet.
Egész nap szûk sávban ingadozott a forint árfolyama, az euróval szembeni jegyzések a 310-es szint körül jártak. A befektetők a Fed este 7-kor érkező bejelentésére vártak, rögtön ezt követően közel egy egységgel gyengült a forint euróval szemben számított árfolyama.
"Baráti" Ukrajnáról és Ukrajna további "feldarabolásának" elkerüléséről beszélt ma az orosz parlament összevont ülésén felszólalva Vlagyimir Putyin orosz elnök, amely kifejezésre a részvényindexek kilőttek és a devizapiacokon is a kockázati étvágy azonnali javulásának jelei mutatkoztak. A mozgásokat feltehetően orosz-ukrán katonai összecsapással kapcsolatos félelmek enyhülése indította el. Az orosz elnök egyúttal be is terjesztette a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló szerződést.
Folyamatosan nőtt a piaci és diplomáciai feszültség a mai krím-félszigeti népszavazás előtt amellett is, hogy az eredményt szinten borítékolni lehetett. Vasárnap esti részeredmény szerint egyébként a népszavazásra jogosultak szinte teljes egésze az Ukrajnától való elszakadásra voksolt, így a félsziget parlamentje már hétfőn kezdeményezi az Oroszországhoz való csatlakozást, amely gyorsan megtörténhet. Mostantól a fő kérdés az, hogy Oroszország megelégszik-e a Krím-félsziget megszerzésével, vagy Kelet-Ukrajna oroszok lakta területei is célponttá válnak, az ottani oroszokat ért inzultusokra hivatkozva. Más területek elszakadási törekvéseit fékezheti, hogy a mai népszavazás eredményét sem ismerik el a nyugati hatalmak, illetve kemény politikai és pénzügyi szankciókat léptethetnek életbe már jövő hét elején. A mai népszavazás üzenete mindenesetre egyértelmű: megbomlott Ukrajna területi egysége.
A hét végére ismét kiéleződött a konfliktus Oroszország és az Ukrajna területi egységéért kiálló nyugati hatalmak között, a krímiek elszakadása miatt. Úgy tűnik, hogy az Európai Unió is kész keményen reagálni, Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont nem hajlandó meghátrálni. Egyes kommentárok szerint ez ismét nagyon veszélyes helyzetet eredményez a konfliktusban.
Jelentõsen enyhült hétfõ este óta a feszültség az orosz-ukrán válságban és így a nemzetközi pénz- és tõkepiacokon is, hiszen elõbb kedd reggel Vlagyimir Putyin orosz államfõ visszarendelte a hadügyi egységeket Oroszország nyugati részérõl, majd déli sajtótájékoztatóján jelezte: most nincs szükség katonai beavatkozásra Ukrajna területén. A jogot mindenesetre fenntartja magának Oroszország, hogy a Krím-félszigeten élõ oroszok védelmében beavatkozzon, de szavai szerint a háború csak a legvégsõ eszköz a célok elérésére. Az Egyesült Államok felõl formálódó orosz politikai-gazdasági szankciókra Moszkva kemény választ adna, igaz sok múlik még azon, hogy az európai állam-és kormányfõk csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozóján milyen közös álláspont születik.
Fontosabb részletek
Egyre lelkesebbek az európai hatalmak.
Az Európai Parlament elnökével találkozott az ukrán államfő.
Ez a helyzet a frontvonalon.
Eddig senki sem betegedett meg tőle.
Van egyáltalán ideális mutatószám?
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
